Természetesen nekem is van... Hogy mit rejt? A blog ebbe enged bepillantást. És egy picit abba, hogy én mit teszek a gyermekeimébe...

2013. március 16., szombat

Ma egy éve

ilyenkor már repülőn ültünk, sőt, ha jól emlékszem, ilyentájt szálltunk le Zürichben, hogy némi várakozás és átszállás után tovább indulhassunk San Francisco felé. Jó volt, jó visszagondolni rá. Időnként visszaolvasom az ott írt blogbejegyzéseket. Fárasztó volt esténként begépelgetni a nap eseményeit, de így utólag jól tettem, hogy leírtam, mert mikor elolvasom őket, teljesen ott érzem magam, visszajön minden öröm, probléma, minden fontos pillanat.

Most, egy év elteltével megint mehetnékem van. Nem feltétlen Amerikába, és nem is feltétlen egy hónapra, de ha kisüt a nap, bennem mindig feléled az utazás iránti vágy.

2013. március 7., csütörtök

Betegség

A múlt heti három napos itthonlét - és a hétfői iskolakezdés - után Vince ma újra lázas. És fáj a füle. Nem vagyok túl boldog.
Ahhoz képest, hogy februárig nem hiányzott egy napot sem betegség miatt, most igazán kijut neki (és nekünk) a jóból.

Dóri túl van az összes szóbelin, alapvetően jól sikerültek, bár mindenhol volt olyan kérdés, amire nem tudott válaszolni. De bízom benne, így vannak ezzel mások is.
Ideiglenes felvételi jegyzék jövő szerdán lesz. Addig izgulunk. Akkor majd kiderül, megnyugodhatunk-e, vagy izgulhatunk tovább április közepéig.