Vagy a válság van jó hatással rokonságunkra, ismerőseinkre, vagy pusztán csak gyermekvállalás szempontjából közelítjük azt a kort, mikor az ember - még egyszer, utoljára - ilyesmibe belevág. Mindenesetre tény, hogy rokoni, baráti körben hatan várnak babát. Hetet.
S bár a magam részéről már jó egy éve lezártam ezt a kérdéskört, azért néha még mindig eljátszom a gondolattal, hogy mi lenne, ha...
Mert egyfelől a sok érkező baba hírére azért bennem is megmozdult valami, és néha elfog a vágy, hogy jó lenne újra egy pihe-puha, szuszogó kis csomagot kézben tartani. Másrészt meg úgy érzem, elég volt ebből ennyi. Örülök, hogy már ekkorák, hogy lassan már mindenki iskolás, és egyre önállóbb. Fáradok. Nem lenne már türelmem, erőm éjszakázni, újra pelenkázni, orrot fújni, cipőt kötni és mondókákat tanulni, dackorszakot átvészelni, mosolyogva miértekre válaszolgatni. Mégis tudom, hogy ha úgy alakulna, gondolkodás nélkül újrakezdeném.
Mindig három gyereket akartam, és mégis: bármennyire jó is dolgozni, önmegvalósítani, bármennyire fogy is a türelmem, bármennyire is érzem, hogy öregszem, a józan ész összes ellenérve ellenére is eljátszom néha a gondolattal, hogy milyen lenne az élet négy gyerekkel.
Egyszerűen nem tudom, van-e határ. Létezik az a szám, ami fölött az ember már tényleg, soha, egy picit sem vágyik újabb gyerekre?
2 megjegyzés:
nem létezik :-))
Nekünk már senki nem hiszi el, hogy nem lesz ötödik :-)
Két dolog jutott most eszembe: az egyik, hogy a barátnőm a kinek két gyerkőce van, tegnap hívott, hogy terhes. Nem akartak többet, de a szívével vágyott rá. Védekeztek, de valahogy ez a kis lelkecske megtalálta hozzájuk az utat :-)))
A másik, hogy a négyes az egy nagyon jó szám :-) És a negyedikek bónuszgyerekek. Alszanak, nyugisak, tünemények :-))) Többet is ismerek, egyet egészen közelről!
És tényleg nem lesz ötödik?:)
Biztos, hogy nagyon jó szám a négyes, és tényleg igaz lehet, hogy negyedikek bónusz gyerekek. Nálunk legalábbis egészen biztosan az lenne. Nem teszünk érte, hogy legyen, úgyhogy ha netán jönne, valóban bónusz lenne:)
Már Vince is hat éves, hét lenne, mire a kicsi megszületne, a lányokról meg már nem is beszélek... Nagyon nagy váltás lenne újra babázni. Persze ettől még néha elfog a vágy.
Hiszek abban, hogy ha a sors négy gyereket szán nekünk, akkor az úgy is lesz. Ahogy a barátnődéknél is jön a harmadik, hiába védekeztek. Úgyhogy inkább csak nyitva hagyom a kérdést. És persze babázok a hamarosan születő 7 picivel:)
Megjegyzés küldése