Kedden este fél 9-kor hazaértünk.
Fizikailag teljesen lefáradva, de minden egyéb értelemben pihenten, tapasztalatokkal és élményekkel tele.
Szerdán már dolgoztunk, (az időeltolódás okozta problémákat egy frappáns húzással - két gyakorlatilag kihagyott éjszakával - megoldottuk), és azóta is folyamatosan azon igyekszünk, hogy itthon is, meg a munkahelyen is utolérjük magunkat.
Mostanra egész jól állunk, úgyhogy van remény arra nézve, hogy hamarosan hosszabban is írni tudok.
A távol töltött közel egy hónap alatt volt itt névnap (Vincének), szülinap (Dórinak és nekem), tanítónéni-választás nagymamával, húsvét (gyerekeknek nagyszülőkkel, nekünk nyúljelmezbe öltözött felnőttekkel), és még sok minden. Ezekről majd később.
Egyelőre annyit, hogy jó itthon lenni, s hogy egy ilyen hosszú távollét élvezhetővé, sőt: szerethetővé tesz mindent, ami elől egy hónapja még fejvesztve pihenni menekültem.
1 megjegyzés:
sokat gondoltam arra, hogy vajon megvolt e a 'nagy utazás', ezek szerint igen, és jól is sikerült! :-)
Megjegyzés küldése