Természetesen nekem is van... Hogy mit rejt? A blog ebbe enged bepillantást. És egy picit abba, hogy én mit teszek a gyermekeimébe...

2010. április 28., szerda

Kivártuk

Vince rajzol!
Tudom, ez négy évesen sokaknál nem újdonság, de nálunk az. És nagyon örülünk. Mi is, meg az óvónők is.

Egy ideig nem foglalkoztam azzal, hogy nem rajzol. Fél percig nem tudott nyugodtan ülni a fenekén, és könnyen beláttam, hogy ebbe a rövid időbe nem fér bele a rajzolás.
Aztán ovis lett. Az öltözőben hetente újabb gyerekrajzok, ragasztások, alkotások fogadtak, de Vincéé sosem volt köztük. Ha kérdeztem, miért nem rajzolt, azt mondta, nem volt kedve.
Ekkor már kicsit kezdett zavarni a dolog. Beszéltem az óvónőkkel. Azt mondták, hagyjam békén, fiú, még nem érett meg az alkotó tevékenységre.
Aztán múlt héten, az ovis fogadóórán már az óvónéni is jelezte, hogy lassan azért ideje lenne barátkozni a ceruzával...

Közben Vince szép lassan megért a feladatra. Nagyjából két hete lehetett, hogy megtört a jég. Egyik délután büszkén mutatta a faliújságot: nézzem meg, milyen szép csibét rajzolt! Nagyon megdicsértem, ő pedig teljes komolysággal közölte, hogy "Igen, most hajlandó voltam rajzolni":).
És azóta minden nap készít valamit.
Emberrajzokról persze szó sincs, de azt már megszoktam, hogy a fiam általában nem követi a klasszikus fejlődésmenetet...
Az első igazi, teljesen önálló mű a hétvégén készült el. Autót rajzolt. Teljesen felismerhetően, kerekekkel, ablakokkal, antennával, ahogy azt kell. Örömmel mutatta, mi pedig a csodájára jártunk, úgyhogy gyorsan készített még vagy 15-öt, és az utolsókat már ki is színezte.
Tegnap pedig egy félig kiszínezett húsvéti kifestőképpel tért haza az oviból, amit itthon teljes odaadással és lelkesedéssel, egyedül fejezett be.
Ma reggel bevittük az oviba megmutatni. Mondanom sem kell, a kép azonnal kikerült a falra:)

És ami a legszebb az egészben: teljesen szabályosan fogja a ceruzát, és úgy színez, hogy gyakorlatilag nem megy ki a vonalból.

Azt eddig is tudtam, hogy megfigyelő típus. Leül, nézi, hogy mit és hogyan csinálnak a többiek, és egy ideig nem kapcsolódik be a játékba. De most már azt is tudom, hogy Ő is a tökéletességre törekszik, és csak akkor kezd bele bármibe is, ha már tuti biztosan jól csinálja.

1 megjegyzés:

sbodi írta...

Hurrá! Reszkess papír, filctoll, ragasztó! :)