Változások

Még semmi sem biztos, csak egy lépéssel közelebb kerültem a lehetőségekhez. Mehetek interjúra. Rögtön kettőre is, ugyanazon a napon. S máris azon izgulok, hogyan tovább: hogy oldjuk meg a nyarat, mikor ki vigyáz majd a gyerekekre, és mi lesz akkor, mikor oviszünet lesz...

De mindezzel együtt várom és akarom is, hogy végre történjen valami.

Megpróbáltam a legideálisabbnak, leginkább családbarátnak tűnő megoldást megkeresni. Azért, hogy nyugodtan tudjak majd dolgozni, és hogy a mindenkinek megfelelni akaró énemnek legyen ideje és lehetősége itthon is, meg a munkahelyen is maximumot nyújtani.

Nézzük pozitívan: hosszú évek útkeresése után végre eldöntöttem az irányt. Vizsga kellett hozzá, hát jelentkeztem, tanultam, fizettem, vizsgáztam. Papírral a kezemben pályázgattam, illetve folyamatosan pályázgatok. Érkeznek a visszajelzések, és nem mind elutasító: mehetek interjúkra.
Tehát már csak egy sikeres interjú szükséges, és belevethetem magam a munka világába:)

És indulhat az új családi időszámítás.