Kezemben a telefon, időpontot akarok kérni a fodrászhoz.
- Dóri, kérek időpontot a fodrászhoz, jössz?
(Dóri ül az íróasztalánál, elmélyülten ír vagy rajzol valamit. Fel sem néz.)
- Daueroltathatok?
- ??? (Részemről döbbent csend, leginkább szóhoz sem jutok hirtelen)
(Dóri hátranéz, és mintha csak azt kérdezné, hogy mikor vacsorázunk, teljesen természetes hangsúllyal újra megkérdezi):
- Daueroltathatok?
- Nem.
- Akkor nem megyek. (és mintha mindössze annyit válaszoltam volna, hogy a vacsora sonkás szendvics lesz, visszafordult az asztalához, és rajzolt tovább).
Én meg, mintha mi sem történt volna, felhívtam a fodrászt, és kértem magamnak időpontot. Így játszunk mi...
2010. július 14., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
:)))
Off: mi lett a múltkori biztató interjú eredménye??
Az az állás nem az enyém, azt akkor, ott, helyben meg is mondták. Viszont kvázi ígéretet kaptam, hogy egy hamarosan kiírásra kerülő pozíció az enyém, mert az tisztán látszik, hogy azt rám szabták (kétszer voltam már ezen a helyen interjún, úgyhogy nagyjából "ismernek" már...)
Számításaim szerint kb. szeptember táján lesz ebből valami, de legalább a nyári gyerekfelvigyázás idénre megoldott. Minden rosszban van valami jó.
Megjegyzés küldése