Van olyan, mikor annyira váratlanul éri az embert a siker, - akkor is, ha már hónapok óta erre vár -, hogy hirtelen nem tud mit kezdeni a jó hírrel.
Hát, így vagyok ezzel én is... Már néhány órája tudom, hogy SIKERÜLT!, mégis: még mindig csak félve merem elhinni. És csak nagyon mérsékelten merek örülni.
Holnap - egy megbeszélés után - tisztábban látok majd. Mindenesetre úgy tűnik, január 1-jétől a dolgozó nők táborát erősítem.
2010. november 4., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 megjegyzés:
Én meg halkan gratulálok!!! :-)
Húú, ez izgalmasnak hangzik! Szorítok, hogy minden rendben legyen! :)
Mindhármótoknak köszönöm:)
Megjegyzés küldése