Kamaszszáj

Kicsit sajátos humor, tudom, de ez az időszak már csak ilyen...

A háttértörténet: valamelyik délután vásárolni voltam Dórival, és a zöldségesnél összefutottunk két tanárnőjével. Nevezzük őket Kati és Eszti néninek. Épp szilvát vettek, és azt elemezték a zöldséges nénivel hármasban, hogy milyen nehéz igazán jó szilvás gombócot készíteni.

Tegnap este, a vacsoraasztalnál ülve kérdezem a családot:
- Ki kér gyümölcsöt? Van őszibarack, körte, alma és szőlő.
Dóri, elgondolkodva:
- A körte miatt kellett délután Kati néninek köszönnöm. Nem kérek.
Majd néhány magába fordulós, puffogós másodperc után, az orra alatt, morogva:
- Hülye körte!

Újabb néhány perc eltelik, mi már rég túl vagyunk a tanárokkal történt találkozás felelevenítésén, mikor Dóri újra megszólal:
- Eszti néni meg olyan sötét, hogy szilvából készíti a szilvásgombócot.

Ezen már csak nevetni tudtunk.
- Miért, Dóri, hogy kellene?
- Hát mirelitből!